Az idei átlagos infláció megközelítheti a 10 százalékot. A csúcs július-augusztusban lehet, amikor akár a 11 százalékot is elérheti a pénzromlás a jegybanki előrejelzés szerint.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén egy százalékkal emelte az alapkamatot, ami így 3,4-ről 4,4 százalékra növekedett. A döntés hátterét megvilágító háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök az inflációs helyzetet is elemezte. Elmondása szerint a január-februári átárazások nagy mértékben meghaladták az elmúlt évek átlagát. A háború pedig olyan jelentős sokkokat okozott, hogy az eddigi kiszámítható változások azóta kiszámíthatatlanná váltak a világban. Így az idei pénzromlás 7,5-9,8 százalékos éves átlagot hozhat a jegybank hamarosan publikálandó jelentése szerint.
Az MNB előrejelzése alapján a havi csúcspont július-augusztusban lehet, 8-11 százalék közötti sávban várják ekkorra az előző évhez viszonyított inflációt. Az idén februárban a januári 7,9 százalékról már 8,3 százalékra nőtt a pénzromlás mértéke az egy évvel korábbihoz képest. A jegybank friss prognózisában az idei 7,5-9,8 százalékos infláció után 2023-ra 3,3-5,0 százalékos pénzromlást vár, 2024-re pedig 2,5-3,5 százalékosat.
Az MNB szerint a nyersanyag- és az energiaárak további emelkedése egy elhúzódó, magas külső inflációs nyomást eredményez. Ha pedig a tartósan magas infláció beépül a gazdasági szereplők várakozásaiba, azaz a cégek már ezt feltételezve emelik meg maguk is az áraikat, akkor ez még rátehet a már egyébként is borítékolható pénzromlásra.
Mindennek az ellensúlyozása érdekében tartja szükségesnek a monetáris tanács a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartását, azaz a magas kamatokat. Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy az irány egyértelmű, az árstabilitást szeretné az MNB középtávon helyreállítani egy következetes monetáris politikával. Minden alkalommal olyan döntést fognak hozni, amivel ezt a célt képes elérni a jegybank.
Mindezek alapján egyértelműen arra lehet számítani, hogy a bankok is tovább drágítják az újonnan folyósított hiteleiket. A jegybanki döntések már eddig is tetten érhetőek voltak a bankok ajánlataiban. mind a lakáshitelek, mind a személyi kölcsönök kamata folyamatosan emelkedett december óta. Arra is számítani kell, hogy a már felvett kölcsönök törlesztőrészletei is emelkednek majd a legközelebbi kamatfordulókor, hiszen az ezeket meghatározó referenciakamatok is egyre csak növekednek. A kamatstopban érintett jelzáloghiteleknél ez a hatás természetesen csak a kamatstop június végi lejárta után érvényesül majd, akkor viszont annál brutálisabban.
