A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma 1 százalékponttal emelte az alapkamatot, ami így már 4,4 százalékos értéket tesz ki holnaptól - derült ki a Monetáris Tanács márciusi kamatdöntő ülését követően. Az MNB a háború első heteiben több rendkívüli lépéssel élt, a mostani 100 bázispontos (1 százalékos) emelés ezeknek a szigorításoknak a megerősítése.
Az MNB mai döntése után az alapkamat 4,4 százalékos értékre emelkedett. Ugyanakkor ez az erőteljes emelés is csak szimbolikus lépésnek számít, hiszen november óta a jelenleg már 5,85 százalékon tartózkodó egyhetes betéti kamat a valódi irányadó ráta. A jelenleg legnagyobb jelentőségű központi kamatszintet összesen 1,25 százalékponttal emelte az MNB március elején. Korábban viszont többször is hangsúlyozta, hogy a nyáron már ismét az alapkamat lesz az irányadó ráta, így az egyhetes betéti kamatban történt emeléseknek mindenképp meg kellett jelenniük az alapkamatban, hogy az felzárkózhasson a jelenlegi irányadó ráta szintjéhez. Így jelentős, 1 százalékpontos emelést lépett meg ma az MNB.
Várhatóan az egyhetes betéti kamat már nem emelkedik ilyen erőteljes mértékben csütörtökön, ugyanakkor erre meglenne a lehetősége az MNB-nek. A jegybank ugyanis az alapkamathoz hasonló mértékben, 1 százalékponttal emelte a kamatfolyosót, így az irányadó rátának korlátot szabó egynapos hitel már 7,4 százalékos értéket tesz ki. Vagyis az egyhetes betéti kamat akár több mint másfél százalékponttal is emelkedhetne a Monetáris Tanács következő üléséig.
Az egyhetes betéti kamat nagymértékű emelése ugyanakkor csak az olyan hirtelen fellépő áru- vagy pénzpiaci kockázatok mellett lenne szükséges a jegybank korábbi kommunikáció alapján, mint a hó elején bekövetkezett 400 forintos euróárfolyam. Ha ilyen kockázatos esemény nem következik be, az irányadó ráta emelése várhatóan ennél mérsékeltebb lesz csütörtökön, hasonlóan a januári 30 bázispontos emeléshez.
A referenciakamatok mindeközben folyamatosan emelkednek, a 3 hónapos BUBOR már 6,25 százalékra, a hosszabb banki költségeket jellemző 5 éves lejáratú BIRS már 6,5 százalékos értékre emelkedett. A jegybanki döntések így az egyre dráguló banki hitelajánlatokban is tetten érhetőek, mind a lakáshitelek, mind a személyi kölcsönök kamata folyamatosan emelkedik. A betéti kamatok ugyanakkor várhatóan csak később indulhat be a jelenleginél erőteljesebb kamatemelkedés.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint az orosz-ukrán háború miatt megnövekedtek az inflációs kockázatok, így a monetáris politika korábbiaknál nagyobb mértékű szigorítása, majd ezen szigorú kondíciók hosszabb ideig fenntartása indokolt. Az alapkamatemelési-ciklus nagyobb lépések mellett folytatódik, de a szigorítás irányába mozog az egyhetes betéti kamat is. Az alapkamat felzárkózása mellett kitart a jegybank, de a korábbi nyári céldátum helyett a kilátások és kockázatok alakulása fogja meghatározni a két kamatszint összeérésének időpontját.
A jegybank szerint az idei infláció 7,5-9,8 százalékos éves átlagot hozhat. Az MNB inflációs várakozásainak részletei ebben a cikkünkben olvashatók.
